Moneta Nova Aurea / Sacra moneta / Máriás pénzek

Máriás pénzek

(Részlet a Magyar Katolikus Lexikonból)

A magyar pénzverésben Szűz Mária valószínűleg Szent István király (uralkodott 1000-1038) bizánci mintára vert aranypénzén tűnt fel elsőnek. A mintát adó bizánci solidusok előlapján a császár, hátlapjukon égi személy szerepel. Szent István aranypénzének előlapja a királyt ábrázolja STEPHANVS REX felirattal, a hátlapon nő-alaknak tűnő mellkép van, PANNONIA felirattal. Szent István és kora Boldogasszony-tisztelete alapján joggal tételezhetjük fel, hogy amennyiben a hátlapon égi személy van, a kép Máriát ábrázolja.

Szűz Mária biztos megjelenése magyar pénzen III. Béla (uralkodott 1172-1196) szintén bizánci típusú rézpénzén van elsőként, SANCTA MARIA felirattal. Azonban sem az arany-, sem a rézpénzverésnek ez időben nem volt folytatása.

A magyar pénzverésben Szűz Mária állandó éremképpé I. (Hunyadi) Mátyás (uralkodott 1458-1490) 1467-es pénzreformja (magyar pénztörténet) alkalmával vált. Mátyás ugyanis a reform keretében kibocsátott valamennyi pénzének ábrájává tette a Madonnát, Szűz Máriát a kis Jézussal, PATRONA HVNGARIAE körirattal. Ettől kezdve ez az éremkép általában szerepel a magyar aranypénzeken 1848-ig, de ezüstpénzeinknek is gyakori ábrája.
Vegyesház, I. Mátyás (1458-1490) aranyforint n-címerpajzs C.II.: 208A H.: 680 ÉH: 540/m P.: K15-71 Vegyesház, II. Ulászló (1490-1516) aranyforint 1514 K-G C.II.: 260B H.: 771 ÉH: 610/b P.: L8-22 Erdélyi Fejedelemség, Bethlen Gábor (1613-1629) aranyforint 1621 N-B R.: 75 H.: 337 ÉHIII: 2163

A Habsburg-korban, 1526-ban a birodalmon belül a Szűz Mária pénzábrázolás jelentette a magyar jelleget a címer mellett, amihez a rendek mindenkor ragaszkodtak. Az éremképeken eleinte Mária fején fátyol vagy nyitott korona van. A tallér-verésben Szűz Mária-ábrázolás ritkán fordul elő (néha a körirati mezőben van kicsi képe), az arany- és aprópénzverésben (garas, denár, majd krajcár) azonban rendszeres. A PATRONA HVNGARIAE feliratot néha felváltja az uralkodó neve, vagy az előlapi köriratban kezdett címeinek folytatása. A dénárokon azonban mindenkor maradt a Mária körüli PATRONA HVNGARIAE körirat.

Erdélyi Fejedelemség, Bethlen Gábor (1613-1629) aranyforint 1625 N-B R.: 282 H.: 338 ÉHIII: 2184 Erdélyi Fejedelemség, Bethlen Gábor (1613-1629) aranyforint 1629 N-B R.: 497 H.: 339 ÉHIII: 2195 Habsburg Birodalom, II. Mátyás (1608-1619) aranyforint 1610 K-B C.III.: 181 H.: 1081 ÉH: 8256

I. Lipót király (uralkodott 1657-1705) pénzverésében előfordul Mária félholdon álló egészalakos ábrázolása, karján a kis Jézussal. Ennek körirata: S. IMMACVL. VIR. MAR. MAT. DEI PAT. HVNGARIAE (Sancta Immaculata Virgo MARIA Mater Dei Patrona Hungariae = Szeplőtelen Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, Magyarország Patrónája). Ugyanez a felirata a legszebbnek mondható, barokk stílusban ábrázolt Máriának, ölében a kis Jézussal, aki alatt ovális pajzsban a magyar címer van. Ez a tallér (és az ennek verőtövével készített tízdukátos) is Lipót verete.
Habsburg uralkodók, II. Ferdinánd (1619-1637) 5 aranyforint 1632 K-B C.III.: 257 H.: 1158 ÉH: 8847 Habsburg uralkodók, I. Lipót (1657-1705) dukát 1690 K-B H.: 1321 ÉH: 992/a8 Habsburg uralkodók, III. Károly (1711-1740) dukát 1738 K-B H.: 1586 ÉH: 11659

1848-ban születtek meg azok a pénzek, amelyeken első alkalommal szerepelnek magyar nyelvű feliratok. Mária körül SZ. MARIA. IST. ANNYA. MAGY. OR. VÉDŐJE (Szűz Mária, Istennek Anyja, Magyarország Védője) körirat van. Ferenc József (uralkodott 1848-1916) pénzeiről hiányzik a Madonna, de a pengő korszak 1926-ban kiadott kétpengős ábrája ismét életre keltette. A félholdon ülő Madonna körül MAGYARORSZÁG VÉDASSZONYA felirat van. Ennek a típusnak és egyidejűleg Szűz Mária pénzen történő rendszeres ábrázolásának 1939-ben volt az utolsó kibocsátása.
Habsburg uralkodók, Mária Terézia (1740-1780) dukát 1765 K-B/K-D H.: 1653 ÉH: 1213/c10 Habsburg uralkodók, Szabadságharc (1848-1849) dukát 1848 verdejegy nélkül H.: 2091 ÉH: 1427/a11 Magyar Királyság (1920-1945) 2 Pengő 1935 B-P H.: 2243 ÉH: 151112

A fémpénzek mellett bankjegyeinken is ábrázolták Máriát. Az 1920-ban és 1923-ban kiadott 10.000, valamint az 1922-ben kibocsátott 25.000 koronás előoldalán van Szűz Mária képe, kezében jogar, fején a Szent Korona, ölében a kis Jézus, körülötte PATRONA HUNGARIAE felirat. A pengőrendszerben az 1936-os tízpengős ábrája Szűz Mária.

Az 1945 utáni ideológia nem engedte meg Szűz Mária ábrázolását. 1990 után azonban ennek nem volt akadálya, bár forgalmi pénzeinken máig sem fordul elő. Az emlékpénzeink sorában azonban 1991-ben a pápa magyarországi látogatásának emlékére kibocsátott 10.000 Ft-os aranypénz hátlapján Szűz Mária van a kis Jézussal, s még a képmezőn belül a PATRONA HUNGARIAE felirat.

A pénzek ábráinak hatására különböző formájú és anyagú érmék készültek és készülnek Szűz Mária ábrázolásával és - többnyire - PATRONA HUNGARIAE felirattal Patrona Hungariae érem. (Gedai István)13

  1. Forrás: http://www.pannoniaterra.hu/tetel/14/296 ↩

  2. Forrás: http://www.pannoniaterra.hu/tetel/14/323 ↩

  3. Forrás: http://www.pannoniaterra.hu/tetel/14/414 ↩

  4. Forrás: http://www.pannoniaterra.hu/tetel/14/418 ↩

  5. Forrás: http://www.pannoniaterra.hu/tetel/14/421 ↩

  6. Forrás: http://www.pannoniaterra.hu/tetel/28/427 ↩

  7. Forrás: http://www.pannoniaterra.hu/tetel/14/585 ↩

  8. Forrás: http://www.pannoniaterra.hu/tetel/14/626 ↩

  9. Forrás: http://www.pannoniaterra.hu/tetel/14/749 ↩

  10. Forrás: http://www.pannoniaterra.hu/tetel/14/788 ↩

  11. Forrás: http://www.pannoniaterra.hu/tetel/14/942 ↩

  12. Forrás: http://www.pannoniaterra.hu/tetel/19/929 ↩

  13. Irodalom: Huszár 1975. - Huszár 1979. - Radóczy Gyula: A legújabbkori magyar pénzek (1892-1981). Bp., 1984. - Gedai 1999. ↩