„Magyarország új aranypénze”¹

– azaz II. Rákóczi Ferenc nagybányai dukátja (1704, 1705, 1707)

II. Rákóczi Ferenc 1704-ben, 1705-ben és 1707-ben vert nagybányai aranyforintja

• a magyar nemzeti aranyforint-típus (sőt az egész magyar pénztörténet),
• a Rákóczi-szabadságharc, de általában az újkori magyar függetlenségi törekvések (ezáltal a magyar szabadságeszme, a magyar nemzeteszme), valamint
• a gens hungarica történelmét átható Mária-kultusz (Szűz Mária, Boldogasszony megkülönböztetett vallásos tiszteletének)

megtestesítője. Mindezek alapján olyan kiemelkedő nemzeti értéknek, hungarikumnak tekinthető, amely a koronás, láng- és sugárkoszorús Madonna-ábrázolás révén hangsúlyozottan a szakralitás esszenciális hordozója.

A Rákóczi-szabadságharc önálló pénzrendszert teremtett, kezdetben biztos gazdasági hátteret adva fejedelem által vezetett országnak Rákóczi állama. A magyar pénzrendszer (főleg az aranyforint-, illetve dukátkibocsátás) csúcsát jelentő nagybányai veretek (Huszár 1522; Magyar érmehatározó 1125) a legkiforrottabb megtestesítői a mindenkori magyar állam nemzeti aranyforint-típusának, az egyik oldalán Madonna-ábrázolással, a másik oldalán a koronás magyar címerrel díszítet pénzeknek Máriás pénzek. (A magyar pénzeket a magyar címer és a Patrona Hungariae alakjának együttes ábrázolása különböztette meg Európa más országainak pénzeitől.)

Az 1704-es és 1705-ös veretek a Madonnás oldalukon olvasható felirat révén pedig a többi hasonló éremképpel díszített nemzeti aranyforinttól is különböznek: a Regina Patrona Hungariae (azaz „Magyarország királynéja, patrónája”, avagy „Mennyei Királynő, Magyarország Patrónája”) felirat a magyar numizmatika legegyedibb és legkülönösebb képviselőjévé avatja ezt a dukát-változatot. Ugyanis ez a felirat nem csak Szent István ország-felajánlására utal Regnum Marianum, hanem Szűz Mária megkoronázására (hüperdulia) is Mária megkoronázása, arra megkülönböztetett vallásos tiszteletre, amely a gens hungaricára, a magyar szellemi nemzetre Gens hungarica annyira jellemző.

II. Rákóczi Ferenc aranyforintjaiban Rákóczi-dukátok tehát nem szabad csupán monetáris, gazdasági eszközt látni. Ezek nem pusztán csereeszközök, fizetési eszközök. Sokkal többet jelentenek, mint értékőrző elszámolási egységek – Rákóczi dukátjai elsősorban kvalitatív jelenségek, szakrális alkotások Kvalitatív pénz.

II. Rákóczi Ferenc szakrális pénze, „Magyarország új aranypénze” (Moneta nova aurea regni Hungariae) a legmeghatóbb „sűrítménye” a magyarság történelmének, a magyar nemzeteszmének, a keresztény világnézet alapvetésének. A legnemesebb anyagból készült legesszenciálisabb jelkép. Jeles anyag, jeles kép. A magyar történelem aranyba öntött szimbóluma.

Mivel a II. Rákóczi Ferenc 1703-tól 1711-ig terjedő államszervező munkájának súlypontja a mai észak-magyarországi megyékben (a hajdani Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Bereg és Heves–Külső-Szolnok vármegyékben) zajlott, és e megyék múzeumai rendelkeznek is e Rákóczi-relikviákkal, ezért kezdeményeztük a fent nevezett aranyforint, mint kiemelkedő nemzeti érték megyei értéktárba történő felvételét.

Továbbá kértük a megyei értéktár-bizottságokat, hogy e pénztörténeti különlegesség megyei értéktárba történő felvétele mellett a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 8. § szerint tegyen javaslatot a nemzeti érték kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánítására és a Magyar Értéktárba való felvételére. Bízunk benne, hogy a Magyar Értéktárba bekerülő, kvalitatív értékeket hordozó, szakrális jellegű magyar nemzeti pénzverést reprezentáló nagybányai dukát hungarikummá minősítése is megtörténik.

(Baráz Csaba)

A magyar pénzverés történetének legritkább, a magyarság számára legkedvesebb, ugyanakkor legértékesebb aranypénzeinek egy különleges másolatát (replikáját) a Magyar Pénzverő Zrt. készítette el 2015-ben a SPECTICON Kft. megrendelésére. (Grafikai terv: Baráz Csaba, vésnök: Kósa István.) A fantáziaveret